🪙 Aranyérték – arany, ezüst és lakásár reálértéken

A nominális ár a mai dollárban mért árat mutatja. A reálár az inflációval (amerikai CPI) korrigált ár – azt fejezi ki, mennyi vásárlóerőt képvisel az arany a mai dollárhoz képest. Reálár = nominális ár × (legutóbbi CPI ÷ az adott évi CPI). A horgony a legutóbbi CPI-hónap: 2026. szeptember – ezért a reálár „2026. szeptemberi dollárban” értendő, és ez a hónap a következő CPI-adattal magától tovább lép.
Figyelem a sorozat jelentésére: 1960–2024 között a havi pont a havi átlag, 2025-től a hónap utolsó zárója – a két szakasz értelmezése eltér. A halvány sáv a hónap legalacsonyabb és legmagasabb napi zárója (nem intradapi csúcs – ilyen adatot nem gyűjtünk); napi záró csak 2000 augusztusától van, ezért a sáv onnan indul, a hónapon belüli szórást pedig eddig a havi záró elrejtette.

Ugyanaz a két sorozat, mint az aranynál, ezüstre: a nominális havi záróár (szaggatott vonal) és a reálár (folytonos, amerikai CPI-vel korrigálva) – reálár = nominális ár × (legutóbbi CPI ÷ az adott havi CPI). A reál-sorozat a legutóbbi, CPI-vel lefedett hónapig tart. A havi pont a hónap utolsó kereskedési napjának zárója, ezért a hónap közbeni csúcs (pl. 2026. január 26.: 115,08 USD/oz) a grafikonon nem látszik – azt a napi előzményből mutatjuk (lásd a „legmagasabb napi záró” kártyát). A jobb tengelyen az arany/ezüst arány fut – hány uncia ezüst árával ér fel egy uncia arany (aranyár ÷ ezüstár), ugyanazon a napon vett napi zárókból, ezért a havi átlagok és a hónapvégi zárók eltérése nem torzítja. Magasabb érték → az ezüst relatíve olcsóbb az aranyhoz képest. A vonal a havi sorokkal azonos hónapokra rajzolódik ki, a legfrissebb napi arányt a fenti kártya mutatja. A két halvány sáv ugyanezt a szórást mutatja a hónapon belül: a hónap legalacsonyabb és legmagasabb napi zárója – ezüstre a bal, az arányra a jobb tengelyen (nem intradapi csúcs). Ezért látszik például, hogy 2026 januárjában az arány a hónapon belül 44× alá is benézett, noha a hónap zárója 60× felett volt. A grafikonon a sárga gördülő sáv fut: a megelőző 10 év (120 hónap) havi arányainak átlaga és 10–90. percentilise, hónapról hónapra újraszámolva – ez az elsődleges viszonyítási alap, mert magával viszi a korszakváltást (a részleteket lásd a grafikon alatt).

Ugyanaz az arány, de a lehető leghosszabb időszakon: a londoni fixingek 1968. április és 2026. szeptember között (702 hónap). A havi pont a hónap azonos napjainak arányaiból készül (aranyár ÷ ezüstár ugyanazon a napon), és a hónap átlaga lesz belőle – nem a havi átlagárak hányadosa, mert az nem ugyanaz. Egy hónap csak akkor számít, ha legalább 10 közös fixing-nap van benne, különben a vékony hónap eltorzítaná a percentiliseket. A sárga vonal a 10 éves gördülő átlag (mindig csak a mögötte lévő hónapokból számolva), a halvány sáv pedig ugyanennek az ablaknak a gördülő 10–90. percentilise – ez az elsődleges viszonyítási alap, mert az arány korszakonként más szinten mozog, és a sáv magával viszi ezt a váltást. A két szaggatott vonal a két fém reálára, azaz 2026. szeptemberi dollárban: az arany és az ezüst ugyanazon hónapok londoni fixingje a legutóbbi CPI-hónap vásárlóerején (reálár = nominális × legutóbbi CPI ÷ akkori CPI) – ezért a jobb oldali reálár tengelyen futnak, és 1968. április és 2026. szeptember között 701 hónapra vannak meg. Az arányt szándékosan nem adjuk meg reálban: ha mindkét fémet ugyanazzal a CPI-vel osztjuk, a hányados változatlan – a reál és a nominális arány ugyanaz, ezért a reál-korrekció az aranyra és az ezüstre értelmezhető, az arányra nem. A gördülő élek körüli határeset-sáv a küszöböket mutatja: a sáv élétől mért ±2,0%-on belül a zónakártyák nem adnak magabiztos címkét, mert az arány ott egy kisebb mozgással átbillen. A vízszintes szaggatott vonal a legutóbbi hónap aránya. A két türkiz, szaggatott vízszintes vonal a hivatkozott útmutató fix szintjei (40× és 80×): ezek viszonyítási pontok, nem küszöbök – a kártyák alatti mérés meg is mutatja, miért nem használhatók egyformán a mai időkben. Az idősíkonkénti burkológörbe (a teljes idősík átlaga és szélső tizedei, az elsődleges idősík: 1972 óta (lebegő árfolyam)) az alábbi táblázatban olvasható. A vászon sarkában lévő „Egyszerűsített módszer” jelzés pedig arra utal, hogy a sáv és a küszöbök egyszerű, múltbeli eloszláson alapuló viszonyítási pontok: nem előrejelzés, nem tanács, és a kereskedés költsége (felár, ÁFA, szállítás) sincs bennük.

A zóna a mért helyzet megnevezése (a 10 éves gördülő átlag és a sáv két éle alapján), nem befektetési tanács: a sáv a múltbeli eloszlás széleit mutatja, az arány pedig akár évekig a sávon kívül maradhat – a fenti „Hol áll most?” doboz meg is mutatja, milyen gyakran. A sáv élétől számított ±2,0%-os határeset-sávon belül a kártya szándékosan nem ad magabiztos címkét (ilyenkor „határeset”, illetve a sávon belül „a sáv szélénél” jelzés áll a címke alatt), mert az arány a határon állva egy kisebb mozgással átbillen a másik zónába. Ez a 2,0% választott érték (nem mérés eredménye), és ugyanez a sáv látszik a grafikonon is.

Mi az arány, és mit jelent a csere?

A nemzetközi útmutatók két egyszerű gondolatra épülnek: az arány a két fém relatív értékét mutatja, a csere („swap”) pedig ezt használja ki anélkül, hogy eladnánk a fémet. Az alábbi három kártya ezt magyarázza el – a rajta lévő számok mind a saját, 1968-ig visszanyúló adatunkból mérve.

A koncepció – az arány mint visszajelző, és a csere – egy nemzetközi kereskedői útmutatóból származik: How to Trade the Gold-Silver Ratio (angol nyelven). Az útmutató fix szinteket javasol („ 80× fölött ezüstöt, 40× alatt aranyat”), és a százéves átlagot ~40×-nek mondja. Megmértük, mit mutat róluk a saját adatunk: a 80× fölötti hónapok közül az első 1990. szeptember volt (81,0×) – az azt megelőző évtizedekben egyszer sem; a 40× alatti 157 hónapból 155 (98,7%) 1990 előtti, és utoljára 2011. április (35,3×) volt ilyen; a százéves átlag pedig nem 40×, hanem 55,9× (1926–2025, éves átlagokból – ez más gyakoriság, ezért csak kontextus). Vagyis a két szint nem egyformán használható: a mai időkben a magas arány a gyakori, a nagyon alacsony pedig gyakorlatilag nem fordul elő – ezért a lap nem fix számokhoz, hanem a mindenkori gördülő sávhoz méri a jelzéseket.

A mért szintek rezsimfüggők: az alábbi szakaszok átlaga 30× és 81× között mozog, ezért a „visszatérés az átlaghoz” nem egyetlen szint, hanem korszakonként más. A táblázat a mért értékeket mutatja – a szakaszhatárok a mérésből következnek, nem előrejelzések.

Mit jelent mindez a gyakorlatban?

A nemzetközi elemzések ezt a mutatót jellemzően két dologra használják: megmutatni, melyik nemesfém tűnik drágának a másikhoz képest, és a szélsőségek utáni visszarendeződésre játszani – akár úgy, hogy valaki az egyik fémet veszi, a másikat pedig eladja (ezt hívják páros ügyletnek). Az alábbi számok a saját archívumunkból mértek, a mechanizmus bemutatására – nem tanácsok, és nem előrejelzések.

Páros ügylet – egy valós epizód a saját adatunkból

Akkor érdemes a mechanizmust megnézni, amikor az arány kiugróan magas: ekkor az ezüst relatíve olcsó, az arany relatíve drága. A legutóbbi ilyen esetben (2025. májusban) az arány 100,2× volt (arany 3 277,99, ezüst 32,70 USD/oz), és a kilépésre 2025. decemberben került sor, az arány 67,9×-ánál (7 hónap alatt). Aki ezalatt 100 egységet ezüstben tartott, az 94,2%-ot keresett, aki ugyanannyit aranyban, az 30,9%-ot. A páros változat – 100 egység ezüst vétele és 100 egység arany eladása – a két lábat összeadva 31,7%-ot hozott a 200 egységre. A kockázat: az „arany eladása” láb valódi pozíció (költséggel és korlátlan veszteségpotenciállal), a két fém együtt is eshet, és a visszarendeződés elmaradhat – ez a 7 hónap kivételesen kedvező eset volt.

Melyik fém hozott többet? (100 egység, nominális USD)

A táblázat jól mutatja az arány és a hozamok összefüggését: amikor az arány csökkent (az ezüst drágult az aranyhoz képest), az ezüst hozott többet – a teljes előzményben viszont az arány emelkedett, ezért ott az arany vezet.

Magas arányú időszakok (85× fölött)

Összesen 13 ilyen időszak volt (64 hónap a 702-ból): egy csoport az 1990-es évek elején, egy pedig 2018 után – vagyis a magas arány nem egyszeri esemény, hanem többéves korszakokban jön.

A nemzetközi elemzések gyakran emlegetik a 60– 80× közötti „hosszú távú sávot”. A saját adatunkban az 1972 utáni 657 hónap 40,3%-a esett bele – vagyis ez hasznos ökölszabály, de nem törvény: a mért átlagunk ennél alacsonyabb, és a hónapok többsége máshol járt.