🪙 Aranyérték – arany, ezüst és lakásár reálértéken

A pénzmennyiség gyorsabban nő, mint amennyi új aranyat bányásznak – az aranykészlet évente csak néhány százalékkal bővül, a papírpénzt viszont korlátlanul lehet „nyomtatni”. Ez az arany szűkösségének (és így értékállóságának) egyik alapja. Bal tengely: USD/oz; jobb tengely: pénzmennyiség (billió USD). Logaritmikus skálán a meredekségek arányai látszanak. Mindkét görbe az amerikai jegybank (Fed) havi, publikált pénzmennyiség-sorozata.

Mi az M1 és mi az M2? Mindkettő ugyanazt próbálja mérni – mennyi pénz van a gazdaságban –, csak más a kör, amit „pénznek” számítanak:
• M1 (szűkebb): a forgalomban lévő készpénz és a látra szóló (folyószámla-) betétek, vagyis az a pénz, amivel ténylegesen fizetni szoktunk – ezért „tranzakciós” pénznek is hívják;
• M2 (tágabb): az M1 plusz a megtakarítási betétek, a kis összegű lekötött betétek és a lakossági pénzpiaci alapok – vagyis az M1 fölötti, „majdnem pénz” is.
Ezért az M2 nagyobb, mint az M1: a legutóbbi hónapban (2026. szeptember) M2 = 23,41 billió USD, M1 = 20,06 billió USD, azaz M2 = M1 × 1,17. Az aranyhoz mérve ez sokat számít: a tágabb M2-höz képest az arany „fedezettsége” alacsonyabbnak látszik, mint a szűkebb M1-hez képest.
Egy fontos törés az M1 sorozatban: a Fed 2020. májusban átdefiniálta az M1-et (a megtakarítási betétek bekerültek a szűkebb aggregátumba), ezért a mért sorozat egy hónap alatt 4,86 → 16,31 billió USD ugrott (+235,9%) – ezt jelöli a grafikonon a szaggatott függőleges vonal. A vonal két oldalán az M1 nem ugyanazt méri, ezért a törés előtti és utáni M1-értéket nem szabad összehasonlítani; az M2-t ez a definíció-változás nem érintette.
A közös ábra 1980. januártól indul, mert az M2 sorozatunk eddig nyúlik vissza (az M1 1959-től megvan, de a két görbét egy ábrán csak a közös szakaszon érdemes összevetni).
A görbék az amerikai jegybank (Fed) publikált havi sorozatai: az M1 a FRED M1SL, az M2 a FRED M2SL jelű sorozatából származik (a havi adatot a moneysupply update, illetve az assets update tölti).

Az arány megmutatja, hogy egy uncia arany hány „S&P 500 egységet” ér – vagyis mennyire drága az arany a részvénypiachoz képest (a régi Dow/arany arány mintájára). Alacsony érték azt jelenti, hogy az arany olcsó a részvénypiachoz mérve, magas érték azt, hogy drága. A görbe skálája logaritmikus, mert az arány hosszú távon többszörösére, majd a töredékére mozdult – lineáris tengelyen a legutóbbi évtizedek teljesen összenyomódnának. Mért szélsőértékek: legalacsonyabb 0,38 (2021. december) – ekkor volt az arany a legolcsóbb –, legmagasabb 0,76 (2026. február). A legutóbbi hónap (2026. október): 0,50, a teljes időszak átlaga 0,49. 2016. szeptember és 2026. október között 122 hónap adata látszik.

Forrás: a saját archívumunk – a havi aranyár-sorozat és az S&P 500 részvényindex záróértékei (az amerikai jegybank adatbázisából, FRED). A görbe a részvényindex-sorozatunk kezdetétől (2016. szeptember) indul, mert előbbiről nincs index-adatunk. Az arany a hosszú sorozatban havi átlagár, az index a hónap utolsó záróértéke – a kettő nem ugyanazon a napon mért érték, ezért az arány néhány százalékponttal eltérhet egy aznapi számítástól.

Vízszintes tengely: az amerikai 10 éves reálhozam (a 10 éves államkötvény-hozam mínusz a fogyasztói infláció, év/év, százalékpontban). Függőleges tengely: a havi aranyár. A szaggatott vonal a lineáris regresszió (legkisebb négyzetek) trendvonala; a számítás a reálhozam és az aranyár logaritmusa között történik, ezért logaritmikus tengelyen egyenes. Eredmény: 1 százalékponttal magasabb reálhozam mellett az aranyár átlagosan 10,4%-kal alacsonyabb. A kapcsolat ugyanakkor gyenge: a korreláció r = −0,22, azaz a reálhozam a havi aranyár szóródásának csak 4,8%-át magyarázza (776 hónap, 1962. január – 2026. szeptember). A reálhozam tehát irányt jelez, de önmagában nem magyarázza meg az arany árát – a szélsőséges időszakokban (erősen negatív reálhozam) látszik a legszorosabb összefüggés.

Forrás: a saját archívumunk – 10 éves amerikai államkötvény-hozam (bonds, napi záróértékek havi átlaga; FRED DGS10), amerikai fogyasztói árindex (FRED CPIAUCSL) és a havi aranyár-sorozat. A reálhozam a hozamadatok kezdeténél 12 hónappal később indul, mert az év/év inflációhoz kell a 12 hónappal korábbi árindex is; a fenti számok ezért 1962. január és 2026. szeptember között érvényesek. A trendvonal statisztikai illesztés, nem előrejelzés.

R = a hosszú lejáratú reálkamatláb (a 10 éves hozam mínusz a fogyasztói infláció), G = a reál GDP növekedése, a piros vonal pedig az államadósság a GDP százalékában. Az adósságpálya fenntarthatóságának első közelítése az R és a G viszonya:

• R < G (sárga sáv) – fenntartható: a gazdaság gyorsabban nő, mint amennyivel a kamatteher az adósságot növeli, ezért a növekedés „kinövi” az adósságot, és az adósság/GDP arány elsődleges hiány mellett is csökkenhet.
• R > G (piros sáv) – adósságspirál iránya: a kamatok gyorsabban növelik az adósságot, mint a gazdaság a bevételt, ezért az adósság aránya önmagától nő; a stabilizáláshoz egyre nagyobb elsődleges többlet kell.

A mért időszakban (1966–2026) 20 évben volt R > G és 41 évben R < G; a leghosszabb spirál-irányú szakasz 1981–1995 volt, a legnagyobb különbség pedig 8,6 százalékpont (1982). A legutóbbi mért év (2026): R = 1,14%, G = 2,30%, adósság/GDP = 121,8% – azaz most éppen R < G, vagyis a fenntartható zónában vagyunk. A 2023 óta mért 10 éves hozam 3,3–5,3% között mozgott (átlag 4,23%) – a saját archívumunkból számolva, nem idézett érték. A 2031-es függőleges vonal a CBO előrejelzése szerinti crossover (CRFB-elemzés alapján): onnantól R a G fölé kerül, azaz megkezdődik a piros zóna. Ott mindkettő 1,8% (reál), a horizont (2056) végére pedig a reálkamatláb 2,2%, a növekedés 1,5% – a különbség tehát nem záródik, hanem nyílik. A hivatkozott előrejelzés forrása.

A grafikon üzenete: a pozitív reálhozam rövid távon valószínű (a jelenlegi R < G zóna ezt mutatja), hosszú távon viszont bizonytalan, mert egy fenntarthatatlan adósságpálya előbb-utóbb vagy fiskális kiigazítást, vagy monetáris finanszírozást (azaz inflációt) kényszerít ki – az utóbbi a reálhozamokat negatívba taszíthatja. Ezért az arany szempontjából nem a következő hónapok kamatpályája a kérdés, hanem az, hogy a kamat és a növekedés versenyfutását melyik oldal nyeri.

Forrás: a mért szakasz a saját archívumunkból – reálkamatláb: 10 éves amerikai államkötvény-hozam mínusz CPI (FRED DGS10, CPI: FRED CPIAUCSL), reál GDP-növekedés: reál GDP negyedév/negyedév év/év változása (FRED GDPC1), adósság/GDP: szövetségi államadósság a GDP %-ában (FRED GFDEGDQ188S, negyedéves, 1966-tól). A szaggatott szakasz (2026 után) nem mérés, hanem előrejelzés: CBO hosszú távú költségvetési előrejelzése – a 2031-es crossover (ott mindkettő ≈1,8% reál) és a 2056-os értékek (reálkamatláb 2,2%, növekedés 1,5%) CRFB-elemzés alapján. A görbe alakja a horgonyokból számol: a mért záróértéktől a 2031-es horgonyig, onnantól a 2056-os horgonyig lineárisan haladnak a vonalak. Az államadósság/GDP vonal a mért adatig tart (a jövőbeli adósságpálya külön forrást igényelne).