Arany – most (élő spot) USD/oz
4 041,10
Világ M2 (legfrissebb, becslés)
166 689 Mrd USD ≈ 166,7 billió USD
Felszínen lévő arany (2026)
220 259 t
Ebből befektetési/monetáris: 86 805 t (jegybank + rúd/érme/ETF becslés)
Állítható aranyfedezet és készlet-bázis
Fedezeti alap:
Nevezetes értékek:
A fedezeti alap választható: világ M2 (World Bank-becslés, globális szcenárió) vagy USA M2 (FRED M2SL, pontos havi adat, 1980–) – az arany USD-árazású, ezért a dollár-pénzmennyiség a „konzervatívabb” mérce. A készlet-bázis háromféle lehet: Teljes készlet (100%), Jegybanki arany vagy Befektetési arany, ahol a teljes készlet és az állítható befektetési/monetáris részarány (jegybanki tartalék + rúd/érme/ETF) szorzata adja a fedezeti készletet. A részarány-csúszka csak a „Befektetési arany” bázisnál hat; alapértéke az aktuális (modell szerinti) érték, és tetszőleges szcenárióra állítható. A rejtett intézményi arany (0–20 000 t, 2005-től fokozatosan belépő) becslés az egész oldalon érvényes: a jegybanki és a befektetési/monetáris készlethez adódik hozzá (fedezettség ↑, befektetési bázisú paritásár ↓), a „Teljes készlet” alapú számításokat nem módosítja.
Arany-standard paritásár ma (befektetési arany, 40%)
…
Korszak:
Képlet: paritásár (USD/oz) = (a választott M2, USD × fedezeti arány) ÷ (készlet unciában); 1 tonna = 32 150,7466 tr. uncia. „Befektetési arany” = jegybanki tartalék + rúd/érme/ETF (a teljes készlet becsült hányada). Az adatok forrásai: a világ pénzmennyiségét (világ M2) a World Bank adatai alapján becsüljük (1970–); az USA pénzmennyisége az amerikai jegybank (Fed) hivatalos, havi publikált M2-sorozata (1980–); az aranykészlet a World Gold Council becslésein alapul (éves, 1970–); a „tényleges éves ár” a nemzetközi piaci aranyár éves átlaga, a „ma” kártya pedig az élő spot ár. Minden becslés tájékoztató jellegű.
Várható aranyár arany-standard esetén – 15 éves szcenárió
Ez arany-standard szcenárió – nem piaci előrejelzés
A görbe azt mutatja, mennyi lenne az arany paritására, ha a pénzmennyiséget
arannyal fedeznék: paritásár = (M2 × fedezeti arány) ÷ aranykészlet. Ez
feltételes számítás: a piaci ár ettől függetlenül alakul, és a görbe csak
akkor „teljesül”, ha ez a feltétel – legalább részben – valóra válik. A lenti mezők mind
ezt a szcenáriót állítják, ezért így olvasd: „ennyi lenne az ár, ha…”.
Fedezet
%
aranyfedezeti arány
M2-növekedés
%/év
Reálnövekedés
%/év
az infláció feletti reálrész
Készlet-növ.
%/év
levonódik a paritásárból (bányászat)
Éves infláció
%/év
mai dollárra váltáshoz (lila görbe)
Évek
a szcenárió időtávja (év)
Számítás alapja
A számítás alapja a rádiógombbal választható: „Teljes készlet” – az egész (föld feletti) aranykészletre, vagy „Befektetési arany” – csak a befektetési/monetáris készletre (jegybanki tartalék + rúd/érme/ETF). A görbe az utolsó tényleges évtől indul (a jelen évben az ár a tárgyévi havi átlag, az M2/készlet trend-becslés), és a 2012 óta emelkedő befektetési/monetáris részarány trendjét, valamint az M2 növekedési ütemét vetíti előre; a jövőbeli paritásár = (M2 × fedezet) ÷ (készlet unciában), ahol a befektetési arany = teljes készlet × részarány. A „M2 = infláció + reál” kapcsolóval az M2-növekedés automatikusan követi az éves inflációt (kiegészítve a reálnövekedéssel – pénzmennyiségi összefüggés); kikapcsolva mindkettő szabadon állítható. Az éves infláció mező a szaggatott lila görbéhez kell: ezzel számoljuk át a jövőbeli (névértékű) árat mai dollár-vásárlóerőre. A mezők alapértékei a mért trendek; a készlet-növekedés a bányászati termelés becsült üteme. Ez szcenárió-becslés, nem előrejelzés.
Szcenárió szerinti paritásár – befektetési arany alapján, névértéken
…
…és mai reálértéken (befektetési arany alapján)
…
| Év | Szcenárió szerinti paritásár (USD/oz) | Részarány | Mai reálértéken (USD/oz) |
|---|
Miért csökkenhet a „mai reálérték” (lila görbe) a jövőben?
A paritásár = (M2 × fedezet) ÷ (készlet × részarány). A készlet is nő (bányászat,
~1,5%/év), ezért a névérték csak M2-növekedés − készlet-növekedés − részarány-hatás ütemben
drágul – nem M2-ütemben. A lila görbe ezt még elosztja (1 + infláció)^év-vel, hogy
mai dollár-vásárlóerőn mutassa. Kapcsolt módban (M2 = infláció + reál) az éves reál-növekedés
nagyjából: reál/(1+infláció) − készlet − részarány-hatás – vagyis minél nagyobb az
infláció, annál kevesebbet ér a rögzített „reál” prémium. Ha a reál kicsi, a készlet/részarány pedig
nagy, a lila görbe lefelé fordul – ez a modell logikus következménye (több uncia osztozik a pénzen,
és az infláció eszi a vásárlóerőt).
| Reál | Készlet | Infláció | M2 (kapcsolva) | Reálgörbe éves |
|---|---|---|---|---|
| 3,5% | 1,5% | 2,5% | 6,0% | ≈ +1,9%/év |
| 3,5% | 1,5% | 10% | 13,5% | ≈ +1,7%/év |
| 0,5% | 2,0% | 8% | 8,5% | ≈ −1,5%/év (csökken) |
Tehát: hiába nő az M2, ha a növekedés reálrésze (reál) nem haladja meg a készlet + részarány hígulását és az inflációt – a modell szerint 1 uncia arany jövőbeli mai dollárban mért értéke csökken.
A 27 533 dolláros „nem-deflációs” implikált ár (Rickards-modell)
Ez a blokk egy konkrét, publikált modellt mutat be: James Rickards
„implied non-deflationary price” (nem-deflációs implikált ár) számítását, amely szerint egy új,
aranyalapú rendszerben az arany „könyv szerinti” ára 27 533 USD/oz
lenne (a szerző száma; a fenti bemenetekkel 27 380,50 USD/oz jön ki – a különbség kerekítés).
A logika ugyanaz, mint a fenti paritásárnál – ár = (pénzkínálat × fedezeti ráta) ÷ készlet –,
csak más bázison: itt az amerikai M1 a pénz, az amerikai aranytartalék
a készlet, a fedezeti ráta pedig 40%. A bemenetek a szerző publikált
értékei (2024), nem a saját archívumunk, és az eredmény szcenárió, nem előrejelzés –
ezért a fenti, saját paritásár-számításunkkal nem vethető össze közvetlenül
(ott a világ M2 és a teljes föld feletti készlet a bázis). A teljes érvelés, a lépésenkénti
számpélda, a deflációs ellenpélda és a források a lenti „Teljes leírás” blokkban vannak.
Fedezeti ráta
%
a pénzkínálat arannyal fedezett hányada
Pénzkínálat (M1)
billio USD
a modellben az amerikai M1 (a szerző feltevése)
Aranytartalék
millio uncia
8 133,5 tonna ≈ 261,5 millió uncia. Magyar tizedesjel (,) is jó.
Pénzalap:
Implikált ár a beállított fedezettel
27 380,50 USD
Szükséges fedezeti érték (β × M)
7,16 billió USD
A szerző publikált értéke (M1 = 18,0 billió)
27 533 USD
P* = (β × M) ÷ G
β = fedezeti ráta (40%) ·
M = pénzkínálat (17,9 billió USD) ·
G = aranytartalék (261,5 millió uncia) ·
P* = implikált ár USD/oz
A modell a szerző 2024-es publikációján alapul (a bemenetek az ő értékei, nem a saját archívumunk); a teljes érvelés, a lépésenkénti számpélda és a forráslista a fenti „Teljes leírás” blokkban található.
A teljes modell – érvelés, lépésenkénti számpélda, deflációs ellenpélda, korlátok és források
Miről van szó?
Rickards legextrémebbnek tűnő, de valójában a legszigorúbb matematikai alapokon nyugvó elemzése egy új, hipotetikus aranyalapú rendszerre vonatkozik, amelynek eredménye egy 27 533 dolláros unciánkénti célár. Ez a számítás nem hangulat-vezérelt spekulatív becslés: egy új Bretton Woods-i rendszer vagy egy aranyfedezetű digitális valuta bevezetésének feltételes matematikai követelménye – ez az „implied non-deflationary price”.
A modell öt lépése
- Pénzkínálat bázisa (M1): a kiindulópont az Egyesült Államok M1 (leglikvidebb) pénzkínálata, a modellben megközelítőleg 17,9 billió (ezermilliárd) dollár.
- Minimális fedezeti ráta: egy hirtelen bevezetett aranyalapú rendszer (például a dollár iránti teljes bizalomvesztés esetén) akkor ébreszt bizalmat, ha a történelmi tapasztalatok szerint legalább 40% fizikai aranyfedezet áll mögötte. Az arány nem hasraütésszerű: a Federal Reserve 1913-as törvénye a bankjegyek ellen 40%-os aranyfedezetet írt elő, és ez az előírás a negyvenes évek közepéig élt.
- Szükséges fedezeti érték dollárban: a 17,9 billió dollár 40%-a 7,2 billió dollár (pontosan 7,16 billió). Legalább ekkora könyv szerinti értékű aranyra lenne szükség a rendszer azonnali stabilizálásához.
- Fizikai készlet volumene: a hivatalos adatok szerint az Egyesült Államok 8 133,5 tonna – azaz megközelítőleg 261,5 millió trójai uncia1 trójai uncia = 31,1035 gramm – fizikai arannyal rendelkezik (1 tonna = 32 150,7466 uncia).
- Az egyenlet feloldása: a 7,16 billió dolláros fedezeti értéket elosztva a 261,5 millió unciás volumennel 27 380,50 USD/oz jön ki (kerekítve 27 381); a szerző kerekített M1-gyel (18,0 billió) 27 533 USD/oz-at publikált. A különbség kerekítésből adódik – lásd „A két szám” szakaszt.
Miért nem elég egy alacsonyabb, „csak” 10 000 dolláros ár?
Ha a globális pénzügyi rendszer összeomlása miatt vissza kellene térni egy aranyhoz kötött rendszerhez, és a döntéshozók lényegesen alacsonyabb áron (például 10 000 dolláron) rögzítenék az aranyat, az katasztrofális deflációs spirált indítana el. 10 000 dolláros áron a 261,5 millió uncia értéke mindössze 2,615 billió dollár lenne; ahhoz, hogy ez a 40%-os fedezetet kiadja, a teljes pénzkínálatot 6,54 billió dollárra kellene zsugorítani. Ez azt jelentené, hogy a forgalomban lévő 17,9 billióból több mint 11,3 billió dollárt meg kellene semmisíteni – ami a hitelpiacok, a vállalati szféra és a lakosság azonnali fizetésképtelenségét, és a modern gazdaságtörténet legmélyebb depresszióját hozná el. A magas, 27 500 dollár feletti ár tehát nem gazdagító spekuláció, hanem a deflációs armageddon elkerülésének matematikai kényszere egy monetáris újraindítás (reset) esetén.
A képlet és a lépésenkénti számpélda
P* = (β × M) ÷ G, ahol P* az implikált aranyár (USD/oz),
β a fedezeti ráta (a modellben 0,40), M az amerikai M1
(17,9 billió = 17 900 000 000 000 USD) és G az amerikai aranytartalék
trójai unciában1 trójai uncia = 31,1035 gramm (261,5 millió = 261 500 000 oz).
- A szükséges fedezeti érték:
β × M = 0,40 × 17 900 000 000 000 = 7 160 000 000 000 USD(7,16 billió dollár, kerekítve 7,2 billió). - Az implikált ár:
P* = 7 160 000 000 000 ÷ 261 500 000 = 27 380 USD/oz. - A publikált érték visszafejtése: ha
M = 18,0 billió, akkorP* = (0,40 × 18 000 000 000 000) ÷ 261 500 000 = 27 533 USD/oz– ez a szerző 27 533 dolláros száma. A lényeg a módszertani lépések helyessége, nem az utolsó dollár. - A 10 000 dolláros deflációs forgatókönyv: a tartalék értéke
10 000 × 261 500 000 = 2 615 000 000 000 USD; a hozzá tartozó pénzkínálat2 615 000 000 000 ÷ 0,40 = 6 537 500 000 000 USD, tehát a megsemmisítendő pénzmennyiség17 900 000 000 000 − 6 537 500 000 000 = 11 362 500 000 000 USD(több mint 11,3 billió dollár).
A két szám: 27 380,50 és 27 533
A 27 533 dollár a szerző publikált értéke; a fenti bemenetekkel (17,9 billiós
M1) végigszámolva 27 380,50 USD/oz jön ki,
mert 7 160 000 000 000 ÷ 261 500 000 = 27 380,50
(kerekítve 27 381). A szerző a 27 533-at 18,0 billiós M1-gyel (vagy finomított unciaértékkel)
kapta: 7 200 000 000 000 ÷ 261 500 000 = 27 533,46.
Mindkét szám ugyanannak a módszernek az eredménye, csak más kerekítéssel – ezért a fenti
számológép a bemenetek változtatásával bárki számára reprodukálható.
Korlátok – mit nem mond ez a modell?
- Nem előrejelzés, hanem szcenárió. Azt mutatja, mennyi lenne az arany „könyv szerinti” ára, ha a dollárt 40%-ban arannyal fedeznék. A piaci ár ettől függetlenül alakul; a modell nem mond semmit arról, hogy egy ilyen rendszer bevezetése megtörténik-e.
- Az M1 választása szűk mérce. Az M1 a leglikvidebb pénzmennyiség; M2-vel vagy szélesebb aggregátumokkal számolva az implikált ár lényegesen magasabb lenne. A fenti, saját paritásár-panel ezért a világ M2-t és a teljes készletet használja – a két szám nem ugyanazt a kérdést méri.
- A 40% történelmi hivatkozás, nem természeti törvény. A Federal Reserve 1913-as előírása a bankjegyekre vonatkozott, és a negyvenes évek közepén 25%-ra szállították le; a „szükséges” fedezet tehát döntés kérdése.
- A készlet és az M1 egy pillanatkép. A modell a szerző 2024-es publikációjának értékeit használja; a mai M1 és a mai aranytartalék ettől eltér, ezért a számológép bemenetei szabadon állíthatók.
- Ez nem befektetési tanács, és nem a szerkesztőség álláspontja: egy publikált modell bemutatása a saját képletével, hogy az olvasó maga ellenőrizhesse.
Források
A 27 533 dolláros számítás:
Moneywise:
„Investing guru James Rickards says gold will hit $27,533 an ounce — and it's 'not a guess'.”
(2024. május 24.) ·
LCR
Coin – ugyanaz a cikk (2024. május 30.) ·
a
cikk angol nyelvű változata egy nemzetközi pénzügyi hírportálon (2024. május 27.).
Az amerikai M1:
Federal
Reserve H.6 – Money Stock Measures (a hivatalos, havi publikáció) ·
Macrotrends
– M1 Money Supply (hosszú idősor).
A 40%-os fedezeti ráta történelmi alapja:
FRASER
– a Federal Reserve Act 1913-as 40%-os aranyfedezeti előírása ·
FRASER
– Federal Reserve Rich Review (1968. július).
Az amerikai aranytartalék:
World
Gold Council – Gold Reserves by Country ·
Financial
Express: „US gold reserves top $1 trillion at market prices” (2025. szeptember 29.).
Kiegészítő tanulmány a képlet általánosításáról:
Zenodo
– „The Gold Re-Anchor Equation: Quantifying Fiat Dilution in the Age of Synthetic USD”.
A modell bemenetei a szerző publikált értékei; a saját archívumunkból
(IMF-jelentés, World Bank, ECB) számolt adatok a lap többi paneljén láthatók.
Nemzeti bankok aranya és az M2 aranyfedezettsége
A fedezettség = jegybanki (és a rejtett intézményi) arany értéke ÷
világ M2 × 100. A rejtett intézményi arany becslés (Kína + egyéb, az oldal tetején
választható 0–20 000 t; 2005-től fokozatosan belépve) a jegybanki és a befektetési/monetáris
készlethez adódik hozzá – így itt a fedezettséget növeli, a befektetési bázisú paritásárat pedig
mérsékli. Ez szcenárió-becslés, nem hivatalos adat.
A jegybanki arany 2010-től havi, mért adat: az IMF
(Nemzetközi Valutaalap) IRFCL-adattemplomából, a rendszeresen jelentő jegybankok paneljéből
(55 ország, köztük az USA, Németország, Olaszország, Franciaország, Oroszország, Kína, Magyarország).
A panel a világ jegybanki készletének mintegy háromnegyedét fedi, ezért a szintet a
WGC-alapú éves horgonyhoz igazítjuk – a hónapok közötti változás viszont mért adat.
A jelentés 1–2 hónap késéssel érkezik, ezért a legfrissebb hónap néha még hiányos (ilyenkor a
legutolsó teljes hónap értékét látod).
Nemzeti (jegy)bankok aranytartaléka – legfrissebb év
…
…
M2 aranyfedezettsége – ma, élő spot alapján
…
Kék vonal: jelentett jegybanki aranykészlet (tonna, jobb tengely). Lila vonal: M2-fedezettség (%, bal tengely) a jelentett készlettel; szaggatott lila: a rejtett opcióval növelt fedezettség.
Felszínen lévő készlet: teljes vs. befektetési arany (1900–)
A befektetési/monetáris arany (jegybanki tartalék + rúd/érme/ETF) részesedése a teljes készletből. 1900–1970 körül valódi aranystandard volt, ezért akkor a készlet nagy része monetáris jellegű; az 1971 utáni papírpénz-rendszerben ez az arány visszaesett, majd 2010-től a jegybanki vásárlásokkal újra emelkedett. Az 1900–1960 közötti értékek a korra jellemző nyilvános becslések, a WGC nem ad kulcs nélküli éves sorozatot erre az időszakra.
Évek – tényleges vs. arany-standard paritásár
| Év | Világ M2 (Mrd USD) | Készlet (t) | Tényleges éves ár (USD/oz) | Paritásár |
|---|
Hogyan értsd ezt az oldalt? – módszertani magyarázat
Ez a modell nem „jóslat”, és nem az arany „igazi értékét” fedezi fel. A paritásár egy szcenárió-azonosság: azt mutatja meg, mennyi lenne az arany ára, ha a választott pénzmennyiség (világ M2 vagy USA M2) adott hányada – a fedezeti % – mögött arany állna. A tényleges piaci ár ettől függetlenül alakul; a két görbe távolsága az „alul-/felülárazottság” mértékét érzékelteti egy adott feltevés mellett. Az eredmény tehát feltételes számítás, nem piaci előrejelzés.
1) A képlet
paritásár (USD/oz) = (választott M2 × fedezeti %) ÷ (aranykészlet unciában),
1 tonna = 32 150,7466 uncia. A nevezőben lévő készlet a készlet-bázistól függ:
„Teljes készlet” = minden felszínen lévő arany; „Befektetési arany” = a teljes készlet × a beállított
befektetési/monetáris részarány (jegybanki tartalék + rúd/érme/ETF becslés).
Ugyanaz a fedezeti % ezért a két bázison eltérő dollárösszeget jelent.
2) Melyik pénzmennyiség legyen a nevező – világ M2 vagy USA M2?
Mindkettő ugyanazt a kérdést teszi fel, csak más „pénzre”. A különbség lényegi, nem apróság:
| USA M2 (FRED) | Világ M2 (World Bank-becslés) | |
|---|---|---|
| Mit mér? | A dollárövezet széles pénzkínálata (készpénz, betétek, pénzpiaci alapok) | Az országok széles pénzkínálata USD-re átszámolva, egyben |
| Adat | Mért, pontos – havi, 1980–, a Fed publikálja | Becslés – éves (≈ GDP × pénz/GDP-arány), késéssel, árfolyam- és definíció-hibákkal |
| Nagyságrend | ≈ 23 billió USD (2026) | ≈ 161 billió USD (2025) |
| Mire jó? | „Mennyit ér az arany a dollárhoz képest?” – konzisztens az USD-árazással | „Mennyit ér az arany a világ pénzéhez képest?” – globális szcenárió |
| Gyenge pontja | Csak az USA-t nézi; a világ többi részének pénze kimarad | Minden értéke becslés, ezért a kimenet is becslés a becslésben |
Mikor melyiket érdemes nézni? A piac rövid távon inkább az amerikai monetáris kondíciókat árazza (reálkamat, dollár), hosszú távon viszont a globális likviditás – a feltörekvő piacok pénzkínálata – magyarázta jobban az arany emelkedését. Ezért nincs egyetlen „jobb” alap: az USA M2 a precíz, mért, dollár-konzisztens mérce; a világ M2 a tágabb, de becslés-érzékenyebb globális nézet. (Egyik sem „teljes pénzmennyiség” szó szerint: az árnyékpénz, a befektetési alapok, a kripto stb. egyikben sincs benne.)
3) A rejtett intézményi arany becslés
Kína és más jegybankok jelentett tartalékuknál több aranyat tarthatnak. A választó (0–20 000 t) ezt a szcenáriót adja hozzá a jegybanki és a befektetési/monetáris készlethez (2005-től fokozatosan): növeli a fedezettséget és mérsékli a befektetési bázisú paritásárat. A „Teljes készlet” bázist nem módosítja – hivatalos adat híján ez is becslés, nem tény.
4) Hogyan hasonlítsd a számokat?
- Az abszolút szintek csak azonos bázison értelmezhetők (azonos pénzmennyiség + azonos készlet-bázis + azonos rejtett opció) – a világ-M2-es és az USA-M2-es számokat ne hasonlítsd össze közvetlenül.
- A változás és az arány (pl. paritásár ÷ mai spot, fedezettség %-pontja) a bázisok között is összevethető, mert ugyanazt a folyamatot mérik.
- Az „Aktuális érték” gomb a modell szerinti mai részarányt állítja vissza; a fedezeti % mindig szcenárió-választás.
5) Honnan van a jegybanki arany, és miért „igazított” a szint?
A jegybanki aranykészlet 2010-től havi, mért adat: az IMF IRFCL-adattemplomából (nemzetközi tartalékok és devizalikviditás) származik, ahol a monetáris aranyat trójai unciában jelentik. Az adat országonként érkezik, a világ összes jegybankját egyetlen sorozatként senki nem közli, ezért:
- panel: azokat az országokat vesszük, amelyek 2010 óta a hónapok legalább 95%-ában jelentettek (55 ország);
- továbbvitel: ha egy panel-tag egy hónapban nem jelent, az utolsó ismert értékét visszük tovább – készletről van szó, ami lassan változik, így ez közelebb van a valósághoz, mint a kihagyás (ami hamis zuhanást mutatna);
- teljes hónap: csak azt a hónapot fogadjuk el, amelyben a panel legalább 53 tagja jelentett – a legfrissebb hónapok ugyanis még töltődnek;
- horgonyzás: a panel a világ jegybanki készletének mintegy háromnegyedét
fedi, ezért a szintet évente a WGC-alapú horgonyhoz igazítjuk:
jegybanki készlet = panel-összeg × (WGC-horgony ÷ az adott év utolsó hónapjának panel-összege). Az arány (és a hónapok közötti mozgás) így mért adat marad, a szint pedig a WGC-becsléssel egyezik – a kettő együtt adja a grafikonon és a fedezettség-számításban látott értéket.
A 2010 előtti évek a korábbi, éves WGC-alapú becslésből származnak (a havi jelentés ennél
korábbról nem áll rendelkezésre). A betöltés parancsa:
php cli.php goldstock imf (havi ütemezéssel fut, a jelentés késését a rendszer
kezeli).
Mit jelent a „horgony”? – a kifejezés magyarázata
A horgony egy rögzített, ismert érték, amihez egy számított (becsült) sorozatot odakötünk, hogy az ne „lebegjen el”. A horgony mindig tudott adat: vagy a saját archívumunkból mért érték, vagy egy megnevezett külső forrásból átvett szám.
A grafikonokon és a becsléseknél ez így jelenik meg:
- a horgonyokon a görbe pontosan átmegy – ezek nem számolt, hanem ismert pontok;
- a horgonyok között számolunk (általában egyenes vonallal kötjük össze őket), ezért az ottani értékek nem adatok, csak átmenet;
- ha egy horgonyt kicserélünk, vele együtt mozdul az egész szakasz.
Példák ebből a projektből:
- reálár: a horgony a legutóbbi CPI-hónap – ezért olvasod mindenhol, hogy „a legutóbbi CPI-hónap dollárjában”; az érték havonta tovább lép;
- jegybanki arany: a havi mért sorozat szintjét az éves, WGC-alapú becsléshez horgonyozzuk – a szint így becslés, a hónapok közötti változás viszont mért adat;
- előrejelzés: a szaggatott szakasz horgonyai a mért utolsó év, valamint a megnevezett külső előrejelzés évszámai (a lapon kiírva, hivatkozással).