1 uncia arany élő spot, óránként frissül
≈ 1 309 085 Ft/oz
4 045,70 USD/oz
· USD/HUF (ECB, 2026.11.05.):
323,57
Mire jó az arany? – amit érdemes végiggondolnod
Kedves Látogató! Ha a pénzed egy részét magyar állampapírban tartod, az teljesen érthető: forintban kamatozik, és a hozamát előre kihirdetik. Ez az oldal nem helyette, hanem mellette gondolja végig, mire jó a fizikai arany – és mire nem.
Nem befektetési tanácsadás, és nem kérünk semmire. Amit itt találsz, az mérés: a saját archívumunkból számolt adatok, a módszer pedig mindig ott van a szám mellett, hogy ellenőrizhető legyen.
- Mennyit ér ma egy uncia arany – forintban és budapesti lakás-négyzetméterben. Élő adat: minden betöltésnél újraszámoljuk.
- Mi mérhető egyáltalán: az arany, a részvény, az államkötvény és az amerikai lakásár reálhozama ugyanabban az időszakban – a saját archívumunkból.
- Miért merül fel az arany hivatalos újraértékelése, és miért csak szcenárióként érdemes róla beszélni.
- Amire az arany nem jó – mert erről is van mérésünk.
- A levél állításai is helyet kaptak – jelöléssel, és mindegyik mellett azzal, hogy miért kérdéses (lásd a jelmagyarázatot lentebb). Amit nem tudunk ellenőrizni, azt nem tüntetjük el, de nem is adjuk el mérésként.
Jelmagyarázat – miért van jelölés a lapon?
Ez a lap egy „Mire jó az arany? – állampapír-tartóknak” szóló levél anyagából is dolgozik. A levél állításai borostyán keretes blokkban jelennek meg, jelöléssel – mert a saját archívumunkból nem mindegyik ellenőrizhető.
Mit jelent a jelölés? Minden ilyen blokk megmondja, miért kérdéses az állítás – öt eset fordul elő:
- Nincs mögötte forrás, amit ellenőrizni tudnánk (például az állampapír-hozamok: az irányadó a kibocsátó hivatalos tájékoztatója).
- Elavuló, kézzel beírt szám – a lap ehelyett élőben számol.
- A saját mérésünk mást mutat – ilyenkor mindkettő látszik.
- Előrejelzés vagy elemzői vélemény – nem mérés, hanem várakozás.
- Szándékról vagy összefüggésről szóló értelmezés – lehet igaz, de nem mérhető, ezért nem állítjuk mérésként.
A jelöletlen számok a saját archívumunkból, minden betöltésnél újraszámolva készülnek. Ha egy állításhoz forrás kerül (a kibocsátó tájékoztatója, a Fed/Treasury kimutatása, datált elemzés), a jelölés lekerülhet – addig marad.
Mennyit ér ma egy uncia arany – forintban és budapesti lakásban?
Négy szám, amiből a lap összes további aránya számol. Az arany forintára a nemzetközi ár és az USD/HUF árfolyam szorzata adódik, a lakásár pedig a budapesti eladó lakások hirdetési statisztikájából.
1 uncia arany havi átlag
1 267 125 Ft/oz
Havi átlagár: 2026. október · ez az érték adja a
lakásárhoz mért arányt (a havi ár és a havi lakásár azonos időszakra vonatkozik)
Budapesti eladó lakás átlagár, havi
1 579 440 Ft/m²
Havi átlag: 2026. október · hirdetési statisztika
(nem tranzakciós ár)
Ugyanez mediánnal legutóbbi napi minta
1 504 430 Ft/m²
34 819 hirdetés · minta: 2026.11.06.
1 uncia arany = 0,80 m² budapesti eladó lakás (2026. október, havi átlagokból)
A képlet:
arany Ft/oz (havi nemzetközi USD-ár × USD/HUF) ÷ budapesti eladó lakás havi átlag Ft/m².
Mindkét oldal ugyanarra a hónapra vonatkozik, ezért az arány nem keveri a mai árat egy régi
lakásárral.
Az utolsó hat hónap
| Hónap | Budapesti lakás (Ft/m²) | Arany (Ft/oz) | m² / 1 uncia arany |
|---|---|---|---|
| 2026. május | 1 601 350 | 1 432 025 | 0,89 m² |
| 2026. június | 1 598 245 | 1 230 345 | 0,77 m² |
| 2026. július | 1 594 885 | 1 283 839 | 0,80 m² |
| 2026. augusztus | 1 587 493 | 1 421 320 | 0,90 m² |
| 2026. szeptember | 1 582 000 | 1 324 681 | 0,84 m² |
| 2026. október | 1 579 440 | 1 267 125 | 0,80 m² |
A KSH tényleges, bejelentett adásvételi átlagárával (2025, 1 194 000 Ft/m²) számolva ugyanez 1,04 m² volt. Az éves adat lassabban mozdul, de nem hirdetési, hanem tranzakciós ár – a két szám ezért nem ugyanaz, és nem is kell, hogy az legyen.
A részletes görbék és a módszer: arany forintban · arany vs. lakás.
Elavuló, kézzel beírt számok
A levél szerint: 1 uncia arany 1 344 838 Ft, a budapesti lakás átlagára 1 582 000 Ft/m², és 1 uncia arany 0,88 m² budapesti lakást ér – 2026 februárjában ez még 1,05 m² volt.
Miért kérdéses? Ezek a levélben rögzített, dátum nélküli értékek, és azóta az arany ára és a lakásár is mozdult – egy ilyen szám néhány hét alatt elavul. A lap ezért nem ír be árat a szövegbe: ugyanezt élőben számolja minden betöltésnél. Ma ez 1 309 085 Ft/oz (élő spot) és 1 579 440 Ft/m² (budapesti havi átlag), azaz 0,80 m² – a fenti kártyákon és a hat hónapos táblázatban ugyanez látszik.
Ami viszont ellenőrizhető: a levél állítása, hogy az arany reálértéken nem drága a lakásárakhoz képest, a fenti hat hónapos táblázat sorain nézhető meg – az m²/uncia érték valóban a 2026 eleji szint alatt van. Hogy ez „történelmileg kedvező” szint-e, az már értékítélet: a hosszú görbét a arany vs. lakás lap mutatja, dönteni neked kell.
Védelem, nem ígéret – mi a különbség?
A magyar lakossági állampapír mögött az állam fizetési ígérete áll. Eddig ez jól működött, de a partnerkockázat sosem nulla: a kamatot nem a piac fizeti, hanem egy adós.
Az arany mögött nincs ígéret és nincs adós: fizikai fém, amit nem kell behajtani. Ez nem azt jelenti, hogy jobb – azt jelenti, hogy más. Az arany nem kamatozik; nála a hozam maga az árváltozás, amit a piac áraz.
A levél megfogalmazása szerint a kérdés nem az, hogy melyik a jobb, hanem hogy a portfólió egy részét mellette érdemes-e tartani – „nem a helyett, hanem mellette”. Ezzel a felvetéssel egyetértünk; a számokat viszont külön kell megkeresni hozzá.
Ellenőrizetlen – nincs mögötte saját mérésünk
„A PMÁP 2026-ban akár 5,9%-os hozamot is hozhat, a FixMÁP fix 7%-os kamatot kínál, a MÁP Plusz pedig 6–7% közötti sávos kamatozást nyújt. A BMÁP jelenleg forgalmazott sorozata 5,87%-os éves kamatot fizet, a korábbi Prémium és Bónusz sorozatok pedig akár 8–9%-ot is hozhattak.”
Miért kérdéses? Három ok, ezért nem írjuk ki mérésként:
- Időponthoz kötött, sorozatfüggő adat. A lakossági állampapírok kamata sorozatonként, névértékenként és a kibocsátás napjától változik, és több konstrukció (a MÁP-sorozatok) évente újraszámolja – a levél pedig nem adja meg, melyik sorozatra és melyik napra vonatkozik a szám.
- Az irányadó forrás a kibocsátó. A hiteles kamat és feltétel az ÁKK/MÁK hivatalos tájékoztatójában van; ez nincs a saját archívumunkban, ezért ellenőrizetlen marad. Forrás kell
- „Akár 5,9%” felső korlát. A „…-ig/akár” fordulat a lehetőség felső szélét mondja, nem a ténylegesen fizetett kamatot – egy döntésnél a tényleges sorozatkamat kell.
Ellenőrizetlen – a kamatmeghatározás a kibocsátónál van
„Az állampapírok kamatai folyamatosan csökkennek: a MÁP Plusz kamata a 6,5–7,5%-os sávból 5–6%-ra esett, a BMÁP kamatprémiuma mérséklődött, és a PMÁP jövőbeli kamata akár 1,9%-ra is eshet.”
Miért kérdéses? A sávok és a „jövőbeli kamat” a kibocsátó kamatmeghatározási szabályából következnek, ami időszakonként változik, és a levél nem hivatkozik a hivatalos hirdetményre. A saját archívumunkban nincs állampapír-kamat sorozat, ezért ezt sem tudjuk mérni – a hivatalos kamathirdetmény nélkül csak a levél állításaként idézhető. Forrás kell
| Szempont | Állampapír | Fizikai arany |
|---|---|---|
| Hozam | a kibocsátó hirdetménye szerint, sorozatonként változik Ellenőrizetlen – a levél számait lásd fentebb | nincs kamat és nincs osztalék: a hozam az árváltozás (mérve a következő blokkban) |
| Mi adja az értékét | az állam fizetési ígérete | a fém piaci ára – nincs adós, nincs ígéret |
| Adó | a konstrukciótól függ (kamatjövedelem, tartási idő) | a befektetési arany áfamentes; a részletek a tudástárban (kezdőknek) Részben ellenőrizetlen |
| Hogyan lesz belőle pénz | előre kihirdetett kamat | nincs kamat; a hozam az árváltozás |
| Infláció | a konstrukciótól függ (van inflációkövető és fix is) | nincs automatikus védelem; a pénzmennyiséghez mért viszonyát mérjük az arany vs. pénz lapon A levél ezt másképp állítja |
| Deviza | forintban | dollárban árazott: a forint gyengülése emeli, erősödése csökkenti a forintban mért értékét |
| Likviditás | magas, intézményi háttérrel | közepes: forgalmazónál vagy üzletben, vételi és eladási ár különbségével A levél ezt másképp állítja |
| Reálérték hosszú távon | a konstrukciótól és az inflációtól függ | mérhető – de hosszú, lapos időszakokkal (lásd a lap záró blokkját) |
A levél állítása – a mi olvasatunk más
„Az arany likvid – bármikor eladható, és nem függ az államkincstár nyitvatartásától vagy az ÁKK döntéseitől.”
Miért kérdéses? A „bármikor eladható” rész igaz, a költsége viszont nem nulla: a vételi és eladási ár különbsége, a forgalmazó nyitvatartása és az azonosítás mind a tranzakció idejét és árát befolyásolja. Ezért írjuk a táblázatban közepes likviditást, és nem „magas”-at: nem az eladhatóság korlátos, hanem az ára – kis tételnél ez elhanyagolható, nagy tételnél nem.
A saját mérésünk nem ezt mutatja
A levél táblázatában az arany inflációvédelme: „Igen (M2-követés)”.
Miért kérdéses? Az arany ára nem követi automatikusan a pénzmennyiséget: az „1 uncia mennyi pénzt fedez” arány hosszú időszakon nagyon széles sávban mozog, és hosszú évekig távol maradhat az átlagtól. Ez mérés kérdése, nem elnevezésé – a saját számainkat az arany vs. pénz lap mutatja (M1/M2-fedezettség és adósságfenntarthatóság). Az infláció elleni védelem tehát nem automatikus mechanizmus, hanem hosszú távú tapasztalat – ezt a lap nem állítja biztosabbnak, mint amit mérni tud.
Ez a táblázat mérést és mechanizmust hasonlít össze, nem hirdetett százalékokat: a magyar állampapírok aktuális kamatát a kibocsátó hivatalos tájékoztatója tartalmazza, és nincs mögötte a saját mérésünk – a levél számait ezért jelöléssel idézzük. Ahol van saját mérésünk (arany, részvény, kötvény, lakás), ott a következő blokk számokat mutat.
Hogyan teljesített az arany a többi eszközhöz képest?
Az alábbi két táblázat ugyanazt az időszakot, ugyanazzal a módszerrel méri minden eszközre – így ellenőrizhető, megáll-e az az állítás, hogy „az arany jobb, mint a részvények”. Nem idézet máshonnan: a sorok a saját archívumunkból számolódnak.
Az első táblázat dollárban (amerikai árindexszel), a második forintban, a magyar lakásárral és a magyar inflációval – a kettő ezért külön táblázat, és a számaik nem vethetők össze egymással.
1. Dollárban – arany, részvény, kötvény és amerikai lakásár
| Eszköz | 2000. január = 100 nominális, USD |
Ugyanez reálértéken amerikai CPI-vel |
Éves reálhozam kamatos, az időszakra |
|---|---|---|---|
| Arany (USD/oz) | 1 576,2 | 793,5 | 8,10 %/év |
| S&P 500 (részvény, árindex) | 354,5 | 178,5 | 2,20 %/év |
| 10 éves amerikai államkötvény (teljes hozam) | 246,1 | 123,9 | 0,81 %/év |
| USA lakásár (Case-Shiller) | 336,7 | 169,5 | 2,01 %/év |
Az időszak: 2000. január → 2026. augusztus (26,6 év).
A képlet: nominális index = utolsó hónap ÷ kezdő hónap, majd
reál = nominális × (kezdő CPI ÷ mai CPI), végül
éves reálhozam = reál index^(1 ÷ év) − 1. A CPI a saját archívumunkból
(amerikai fogyasztói árindex), ezért a dollárban mért eszközök azonos bázison vannak.
Ebben az időszakban a dollár vásárlóereje
49,7%-ot veszített –
ezt a veszteséget a nominális oszlop még nem tartalmazza.
A kezdőpont nem semleges. 2000 januárjában a részvénypiac történelmi csúcsán, az arany pedig húszéves mélypontján állt – más kezdőpont más sorrendet ad. Ezért a összehasonlítás lapon az összes görbe látszik (kézi időszakváltással, a cégek osztalékkal számolt soraival együtt), a kalkulátor lapon pedig bármelyik kezdő hónapra végigszámolhatod ugyanezt.
A kötvénysor a 10 éves amerikai államkötvény teljes hozama (kupon és árfolyamhatás, újrabefektetve), nem egyetlen papír kihirdetett kamata. A részvénysor viszont árindex: nem tartalmazza az osztalékot, ezért a részvényhozamot alulbecsli – az osztalékkal újrabefektetve számolt görbék az összehasonlítás lapon vannak. A magyar lakásár pedig a forintos táblázatban szerepel (lásd lentebb), mert más pénznem.
Ellenőrizetlen – a saját mérésünk részben mást mutat
„A 21. században az arany 7,45%-os éves reálhozamot ért el – felülmúlva a részvényeket, a kötvényeket és az állampapírokat is.”
Miért kérdéses? Négy ok:
- Nincs megadva az időszak és a pénznem. A reálhozam mindkettőtől függ (a fenti táblázat ezért mondja ki a kezdő és záró hónapot) – a „21. század” önmagában nem elég a szám ellenőrzéséhez.
- A saját mérésünk száma nem ez. Ugyanezt a kérdést ugyanazzal a módszerrel mérve az arany éves reálhozama a fenti táblázat első sorában látható – pozitív, és ebben az ablakban a részvényt és a kötvényt is meghaladja, de a szám nem 7,45%. Két különböző ablak két különböző számot ad; az állítás csak az ablak megadásával ellenőrizhető.
- Az „állampapírokat is” rész nálunk nem mérhető. Magyar állampapír-sorozat nincs a saját archívumunkban (lásd a fenti jelölést), a 10 éves amerikai kötvény pedig nem ugyanaz, mint egy lakossági magyar papír – ezért ezt a részt nem tudjuk sem megerősíteni, sem cáfolni. Forrás kell
- A „felülmúlva” a kezdőponttól függ. A fenti táblázat kezdőpontja nem semleges (a részvénypiac csúcsán, az arany mélypontján indul) – erről lentebb külön bekezdés szól, és a összehasonlítás lapon bármelyik kezdőpont kipróbálható.
Ellenőrizetlen – a mérésünk ellentmond neki
„Az arany évszázadok óta bizonyítja értékmegőrző képességét.”
Miért kérdéses? Hosszú távon igaz lehet, de nem minden időszakban – és pont ez a lényeg: a saját mérésünk szerint az arany reálára 1980 és 2000 között a töredékére esett, és az 1980-as csúcsot csak sokkal később haladta meg (a számokat a lap „Amire az arany nem jó” blokkja mutatja). Aki 1980-ban vett és 2000-ben eladott, reálértéken veszített. Egy „évszázadok óta” mondat ezeket a húszéves veszteségidőszakokat elrejti – a hosszú sorozatok ezért itt mérve szerepelnek, nem jelzőként.
2. Forintban – arany, budapesti lakás és készpénz
Ugyanez a számítás forintban, a magyar inflációval és a KSH budapesti lakásárával. Azért külön táblázat, mert más a pénznem: a magyar lakást amerikai árindexszel mérni félrevezető lenne (a két ország inflációja 2007 óta jelentősen eltér).
| Eszköz | 2007. január = 100 nominális, forint |
Ugyanez reálértéken magyar CPI-vel |
Éves reálhozam kamatos, az időszakra |
|---|---|---|---|
| Arany (Ft/oz, éves átlag) | 966,5 | 432,7 | 8,48 %/év |
| Budapesti lakás (Ft/m², KSH átlagár) | 448,9 | 201,0 | 3,95 %/év |
| Készpénz (Ft, névérték) | 100,0 | 44,8 | −4,37 %/év |
Az időszak: 2007. január → 2025. december (18 év) – ez rövidebb, mint a dolláros táblázaté, ezért a két táblázat számait nem lehet egymáshoz mérni. Ugyanaz a képlet, mint fent, csak a deflátor a magyar éves fogyasztói árindex (KSH, a saját archívumunkból). Ebben az időszakban a forint vásárlóereje 55,2%-ot veszített – ezt mutatja a készpénz sora: a névértéke nem változik, a reálértéke igen.
Amire figyelni kell a forintos táblázatnál: az arany sora a havi Ft/oz sorozat éves átlaga (a lakásár is éves átlag, ezért az aranyat is átlagoljuk); a lakásár a KSH tranzakciós átlagára (nem hirdetési ár), ami átlag – nincs minőség-korrekció, és a lakásállomány összetétele is mozgatja. A részletes görbéket a arany vs. lakás lap mutatja.
Az arany hivatalos újraértékelése – miről van szó valójában?
Az Egyesült Államok hivatalos aranytartaléka 8 133,5 tonna, azaz mintegy 261,5 millió trójai uncia1 trójai uncia = 31,1035 gramm. A piaci értéke 2025 szeptemberében átlépte az 1 billió dollárt – a hivatalos könyvelésben viszont nem ezen az áron szerepel. Ezért merül fel újra és újra, hogy egy monetáris átalakításnál a hivatalos aranyárat is felértékelik.
A mögötte lévő modell nem a miénk: James Rickards publikálta 2024-ben, és egyszerű annyira, hogy bárki reprodukálhassa:
P* = (β × M) ÷ G
| Bemenet | Érték | Honnan |
|---|---|---|
Fedezeti ráta (β) |
40% | a Federal Reserve 1913-as törvénye a bankjegyek ellen 40%-os aranyfedezetet írt elő – ez az előírás a negyvenes évek közepéig élt |
Amerikai M1 (M) |
17,9 billió USD | a szerző (James Rickards) 2024-es publikációjának kiinduló értéke; a hivatalos havi sorozat a Fed H.6 kiadványban |
Aranytartalék (G) |
261,5 millió uncia | World Gold Council – országonkénti aranytartalék |
Szükséges fedezeti érték (β × M) |
7,16 billió USD | számolva: fedezeti ráta × M1 |
Ebből adódó ár (P*) |
27 380,50 USD/oz | számolva: fedezeti érték ÷ aranytartalék |
| James Rickards publikált értéke (2024) | 27 533 USD/oz | 18,0 billiós M1-gyel számolva; a különbség kerekítésből adódik |
A bemenetek a szerző 2024-es publikációjának számai, nem a mai adatok. Az amerikai M1 és a hivatalos aranytartalék azóta változott (a mi archívumunkban is), ezért a fenti táblázat a modell működését mutatja – azt, hogy a képlet hogyan lesz kiszámolható –, nem a mai állapotot. A saját paritásár-panelünk ezzel szemben a világ M2-jével és a mai adatainkkal számol, és a fedezeti ráta ott szabadon állítható – az arany-standard lapon.
Ez szcenárió, nem előrejelzés. Azt mutatja, mekkora lenne az arany „könyv szerinti” ára, ha a dollárt 40%-ban arannyal fedeznék. A piaci ár ettől függetlenül alakul, és nem állítjuk, hogy egy ilyen rendszer bevezetése megtörténik – erre nincs forrásunk, és elemzői konszenzust sem írunk le.
Ellenőrizetlen – a Fed/Treasury kimutatása kellene hozzá
„Jelenleg az USA kincstára 261,5 millió uncia aranyat tart nyilván, de ezt a rég elavult, 1973-as 42,22 dolláros hivatalos áron könyveli el. Ez azt jelenti, hogy a valós piaci érték (mai áron több mint 1 billió dollár) helyett csak 11 milliárd dollárként szerepel a könyvekben.”
Miért kérdéses? A három szám közül egy ellenőrizhető a saját adatainkból:
- 261,5 millió uncia – egyezik a saját adatunkkal (8 133,5 tonna, a fenti táblázatban), és 2025 szeptembere óta a piaci érték valóban átlépte az 1 billió dollárt. Ez a rész ellenőrzött.
- 42,22 dolláros könyv szerinti ár – a Fed/Treasury hivatalos kimutatásából ellenőrizhető, ami nincs a saját archívumunkban, ezért csak a levél állításaként idézzük. Forrás kell
- 11 milliárd dolláros kimutatott érték – ugyanebből a kimutatásból számolható (261,5 millió uncia × 42,22 dollár ≈ 11 milliárd dollár), de a bemenet forrás nélkül nem ellenőrizhető. A lap ezért nem írja ki saját számaként: a szorzás a levél számaiból jön. Forrás kell
Ellenőrizetlen – a hivatkozott elemzés nem datált
„A szakértők szerint ez a lépés a »Bretton Woods 2.0« néven futó monetáris rendszerátalakítás része lehet. … A Federal Reserve 2025-ös tanulmánya is foglalkozik ezzel a lehetőséggel, és több ország (köztük az USA) esetében is felmerült már a hivatalos aranyár újraértékelése. Az elemzők egy része szerint ez már 2026-ban megtörténhet.”
A levél két hivatkozása: a „Bretton Woods 2.0” cikk és a Federal Reserve honlapja.
Miért kérdéses?
- „A szakértők szerint” – nincs megnevezve, ki mondja; a „Bretton Woods 2.0” elnevezés újságírói gyűjtőfogalom, nem egy intézmény hivatalos programja.
- A Fed-hivatkozás a lap főoldalára mutat, nem a szóban forgó tanulmányra – így a konkrét állítás („a Fed 2025-ös tanulmánya foglalkozik vele”) nem ellenőrizhető. Ugyanez igaz a „több ország (köztük az USA) esetében felmerült” részre: nincs megnevezett ország, dátum vagy dokumentum. Forrás kell
- „Már 2026-ban megtörténhet” – ez várakozás, nem mérés: a saját szcenáriónk (fent) kifejezetten nem tartalmaz időpontot, és a lap nem ír le elemzői konszenzust.
- Az „államok az adósság elinflálására készülnek” gondolatkör mérhető részét a arany vs. pénz lap mutatja – ott negyedéves adatokból számoljuk az adósság/GDP-t és a reálkamat és a növekedés viszonyát.
Előrejelzés – nem mérés
„Ha az államok hivatalosan is felértékelik az aranyat, az a fizikai arany piaci árát is felfelé hajtja. … A State Street előrejelzései szerint ez akár 10 000 USD/oz szintre is emelheti az arany árát.” Továbbá: „az arany ára stabil támaszszinten van, és az elemzők többsége további emelkedést vár 2026-ban.”
A levél hivatkozása: „Gold bei 10 000 Dollar” (Der Aktionär).
Miért kérdéses? Ezek előrejelzések és vélemények, nem mérések: nincs mögöttük idősor, amit ellenőrizni lehetne, és a „10 000 USD/oz” egy célár, nem számított érték. A „stabil támaszszint” és a „többség emelkedést vár” pedig olyan állítás, amelyhez a levél nem ad dátumot és mintát – a lap ezért nem teszi magáévá. Amit mérni tudunk: az arany mai ára és a belőle számolt arányok (a lap első blokkja), valamint a saját szcenárió (fent). Elemzői célárak csak konkrét, datált elemzéssel kerülhetnek mérésként a lapra. Forrás kell
Értelmezés – nem mérhető
„…a hivatalos újraértékelés egyik célja pont az, hogy az államok több pénzt tudjanak teremteni anélkül, hogy azt a piac azonnal inflációként árazná be. Ez viszont hosszú távon tovább gyengíti a fiat valutákat, és az aranyat még vonzóbbá teszi. Történelmi párhuzamokra lásd az 1933-as és 1971-es aranyfelértékeléseket, amelyeket a ForkLog is részletesen elemez.”
A levél két hivatkozása: egy árfolyamos portál és a ForkLog főoldala.
Miért kérdéses? (1) A mondat szándékot tulajdonít az államoknak („az a célja, hogy több pénzt teremtsenek”) – ez értelmezés, nem mérés. (2) A két hivatkozás nem a szóban forgó elemzésre mutat: az egyik egy árfolyamos portál, a másik egy hírportál főoldala, ahol a konkrét 1933-as/1971-es elemzés nem azonosítható. (3) Az 1933-as és 1971-es aranyfelértékelés tény, de a belőle levont következtetés a jelenre már előrejelzés. A gépi ellenőrzésünk ezeknél a hivatkozásoknál amúgy is elutasítást kapott (a szerver a programozott kérést nem szolgálja ki), ezért a tartalmukat nem tudtuk megnyitni. Nem ellenőrizhető
A teljes levezetés, a számológép és a saját paritásár-panel (világ M2-vel és állítható fedezettel) az arany-standard lapon van. Ami mérhető ebből a kérdésből – az amerikai adósság a GDP-hez mérve, valamint a reálkamatláb és a növekedés viszonya –, azt az arany vs. pénz lapon negyedéves adatokból számoljuk.
Források: World Gold Council – Gold Reserves by Country · Financial Express: „US gold reserves top $1 trillion at market prices” (2025. szeptember 29.) · Federal Reserve H.6 – Money Stock Measures · Moneywise – James Rickards publikált 27 533 dolláros értéke (2024. május 24.).
Az adósság elinflálása – miről beszél a levél, és mi mérhető belőle?
A levél legerősebb érve nem az aranyról szól, hanem az államokról: szerinte a nagy adósságállományokat már csak az infláció tudja „leértékelni”, ezért az államoknak érdekük a magas infláció és az alacsony reálkamat. Ez a gondolatkör mérhető és nem mérhető részből áll – az alábbiakban szétválasztjuk őket.
Ellenőrizetlen – szemléletes, de nem mérés
„A nagy államok, elsősorban az Egyesült Államok, olyan szintű adósságot halmoztak fel, amely már Napóleoni háborús szintű, és a hagyományos eszközökkel nem tartható fenn.”
A hivatkozott cikk a globális adósságszintről: Global debt hasn't been this bad since the Napoleonic Wars.
Miért kérdéses? (1) A „Napóleoni háborús szint” hasonlat, nem mérőszám: a cikk a globális adósságra vonatkozik, és nincs benne olyan egységes mutató, amit a saját sorozatainkkal össze lehetne vetni. (2) A „nem tartható fenn” állítás előrejelzés – az adósság/GDP arány magas szintje önmagában nem mondja meg, meddig tartható. (3) Amit mérni tudunk: az amerikai szövetségi adósság a GDP-hez mérve, negyedéves adatokból – ez a arany vs. pénz lapon látható, a saját archívumunkból. Forrás kell
Értelmezés – szándékot nem lehet mérni
„…a megoldás pedig egyre valószínűbb, hogy a »reflációs politika« lesz: azaz az államok szándékosan alacsonyan tartják a reálkamatokat, és hagyják, hogy az infláció »csendesen elinflálja« az adósságot. Ez pontosan az, amit sokan sejtenek: az infláció nem véletlen, hanem eszköz az államadósság csökkentésére.”
Miért kérdéses? A mondat szándékot tulajdonít a döntéshozóknak („szándékosan”, „eszköz”), a szándék viszont nem mérhető: abból, hogy a reálkamat egy időszakban negatív volt, nem következik, hogy ez volt a cél. Ami mérhető: a reálkamat és a gazdasági növekedés viszonya, valamint az adósság/GDP alakulása – ezt a arany vs. pénz lap számolja. A „sokan sejtenek” fordulat pedig nem forrás: nincs mögötte felmérés vagy hivatkozás.
Ellenőrizetlen – érdekvédelmi szervezet állítása
„A jegybankok »rejtett QE-t« hajtanak végre: a hosszú lejáratú kötvények hozamát mesterségesen alacsonyan tartják, miközben az infláció továbbra is csökkenti a pénz vásárlóerejét. Ez a stratégia egyenesen az arany árának emelkedését hajtja.”
A hivatkozott anyag: a GATA írása a „rejtett QE-ről”.
Miért kérdéses? (1) A hivatkozás a GATA (egy aranypiaci érdekvédelmi szervezet) anyaga – ez érdekelt forrás, nem jegybanki vagy statisztikai közlés, és a „rejtett QE” nem hivatalos művelet, hanem értelmezés. (2) A hozamok „mesterségesen alacsonyan tartása” nem mérhető közvetlenül a saját adatainkból: nálunk a 10 éves amerikai kötvény hozama és a belőle számolt reálhozam van meg (ez a lap előző blokkjában látszik) – az, hogy ezt „mesterségesen” tartják-e, már következtetés. (3) A „stratégia egyenesen az arany árának emelkedését hajtja” rész ok-okozati előrejelzés, nem mérés. Nem ellenőrizhető
Részben ellenőrizhető – a párhuzam értelmezés
„…ahogy az 1970-es években is történt, amikor az arany 35 dollárról 850 dollárra szökött fel az infláció és a negatív reálkamatok hatására.”
A hivatkozott cikk: „Gold und die Inflation” (Goldseiten).
Miért kérdéses? (1) Az irány és a nagyságrend egyezik a saját hosszú sorozatunkkal (a nemzetközi napi záróárak 1968-tól megvannak az archívumunkban), de a lapszámok a levélből származnak, nem a saját mérésünkből. (2) Az ok („az infláció és a negatív reálkamatok hatására”) már értelmezés: egy időszak együttmozgása nem bizonyítja az ok-okozatot, és az 1970-es években más tényezők is voltak (olajválság, árfolyamrendszer összeomlása, befektetési tilalmak feloldása). (3) A hivatkozott cikk német nyelvű, és a programozott ellenőrzésünk elutasítást kapott tőle, ezért a tartalmát nem tudtuk megnyitni. Nem ellenőrizhető
Ami ebből a gondolatkörből mérhető, azt nem itt, hanem a arany vs. pénz lapon számoljuk: az amerikai adósság a GDP-hez mérve, a reálkamat és a növekedés viszonya (R vs. G), valamint az, hogy mennyi arany fedezné az M1/M2 pénzmennyiséget. Az ottani görbék negyedéves, mért adatokból készülnek – nem a levél érveléséből.
Amire az arany nem jó – a másik oldal
Egy oldal, amely csak arról ír, miért jó az arany, nem használható döntéshez. Ezért itt van a másik oldal is, ugyanúgy mérve.
- Nem kamatozik és nem fizet osztalékot. Nincs bérleti díja sem: az egyetlen hozama az árváltozás. Aki jövedelemre számít, annak az arany nem eszköz erre.
- A tartásnak költsége lehet (széf, biztosítás), és a vételi–eladási árrés minden tranzakciónál a tiédet terheli – ez a hozamot érdemben csökkenti, főleg rövid távon.
- Hosszú, lapos időszakok. Mérésünk szerint az arany reálára 2 912 dollár volt 1980 januárjában, és 565 dollár 2000 januárjában – húsz év alatt a töredékére esett (5,2× különbség). Aki 1980-ban vett és 2000-ben adott el, reálértéken veszített. Ma 4 187 dolláron áll (2026. szeptember), tehát az 1980-as szintet azóta meghaladta – a tanulság nem az, hogy az arany rossz, hanem az, hogy húsz évig is tud mozdulatlan lenni. (A reálértékek a 2026. szeptemberi vásárlóerőn vannak kifejezve.)
- A forint árfolyama is beleszól. Az arany dollárban árazott: a forint gyengülése emeli, az erősödése csökkenti a forintban mért értékét. Aki forintban számol, két dolgot kockáztat egyszerre.
- Nem termel semmit. Ezért az arany kiegészítő szerepben értelmezhető, nem a jövedelemtermelő eszközök helyett.
Amit jelöléssel írunk ki – és miért
Ez a lap nem használ olyan számot, amely mögött nincs forrás vagy saját mérés. A levélből átvett állítások ezért nem tűntek el, hanem jelölést kaptak: mindegyik mellett ott van, hogy pontosan miért nem tekintjük mérésnek. Öt eset fordul elő a lapon:
- Nincs mögötte forrás, amit ellenőrizni tudnánk – a magyar lakossági állampapírok aktuális hozama (a kibocsátó hivatalos tájékoztatója az irányadó, és nincs mögötte a saját mérésünk), valamint a hivatalos, könyv szerinti aranyár (1973-as szint – ehhez a Fed/Treasury kimutatása kellene, ami nincs a saját archívumunkban). Forrás kell
- Elavuló, kézzel beírt szám – a levél beégetett árai (Ft/oz, Ft/m², m²): ezek néhány hét alatt elavulnak, ezért a lap élőben számol, és a levél számát csak összehasonlításul mutatja.
- A saját mérésünk mást mutat – a „7,45%-os éves reálhozam” és az „évszázadok óta megőrzi az értékét” állítás: mindkettőnél látszik a saját számunk is (a reálhozam-táblázat és az 1980–2000 közötti reálár-esés).
- Előrejelzés vagy elemzői vélemény – a célárak és a „többi emelkedést vár” típusú állítások: csak konkrét, datált elemzéssel kerülhetnének a lapra mérésként, a saját szcenáriónk nem az. Forrás kell
- Szándékról vagy összefüggésről szóló értelmezés – „az infláció nem véletlen, hanem eszköz”, „rejtett QE”, a Bretton Woods 2.0 elnevezés: lehetnek igazak, de nem mérhetők, ezért nem állítjuk mérésként. A mérhető rész az arany vs. pénz lapon van.
Ami hiányzik a lapról, az kizárólag az, amihez nincs forrás: adó- és jogszabályi részletek (a befektetési arany áfamentességéről az tudástárban írunk, a jogszabályi küszöböket forrás nélkül nem). Ha a fenti források bármelyikét megkapjuk, a jelölés lekerül, és az adat mérésként szerepel.
Ha valamelyik számot számodra fontos döntéshez használnád, a módszer minden blokkban ott van a szám mellett – és minden görbe a saját archívumunkból, naponta frissül.
Hol nézheted meg a számokat?
Minden lap a saját archívumunkból számol, és a módszer mindig ott van a szám mellett – így nem kell hinned nekünk, elég megnézni.
- Áttekintés – élő arany- és ezüstár, budapesti lakásár és a hosszú történet.
- Arany forintban – Ft/oz élőben és havi bontásban, karátonkénti számológéppel.
- Arany vs. lakás – hány m² budapesti lakást ér egy uncia arany, éves és havi bontásban.
- Arany vs. pénz – mennyi arany fedezné az M1/M2 pénzmennyiséget, és hogyan alakult az adósságfenntarthatóság.
- Összehasonlítás – arany, ezüst, részvény, kötvény, lakás és nyersanyagok egy időszakon, kézzel állítható kezdőponttal.
- Arany-standard – paritásár-számológép, szcenáriók és a jegybanki arany adatai.
- Kalkulátor – mit ért volna a pénzed aranyban, ezüstben, lakásban vagy készpénzben egy választott kezdő hónaptól.
- Tudástár – miért tekintik az aranyat értékállónak, és mire figyelj.
A nemzetközi gyakorlatban gyakran emlegetett arány a portfólió 5–10%-a aranyban. Ez nem a mi mérésünk, és nem is ajánlás: a lap nem ad befektetési tanácsot – csak megmutatja, hogyan számolhatsz utána magad.
Nem mérés – javaslat
„Javaslom, hogy a portfólió 5–10%-át tartsd fizikai aranyban – ez nem az állampapírok helyett, hanem mellettük szól. A diverzifikáció mindig okos döntés, és az arany az egyik legstabilabb értékőrző eszköz, amit ismerek.”
Miért kérdéses? Ez javaslat és vélemény, nem mérés: nincs mögötte olyan számítás, ami a 5–10%-ot éppen ehhez a helyzethez kötné, és a lap nem ad befektetési tanácsot. A „legstabilabb értékőrző eszköz” megjelölés sem mérés – a saját adataink szerint az arany reálára 1980 és 2000 között például a töredékére esett (lásd az „Amire az arany nem jó” blokkot). Amit a javaslatból átveszünk, az a gondolat: nem helyette, hanem mellette – a döntés és az arány a tiéd.
A levél így zárul: „Nézd meg az oldalt, és nézd meg a számokat saját szemeddel!” Ezzel egyetértünk – a lap minden száma a saját archívumunkból, minden betöltésnél újraszámolva készül, a módszer pedig ott van mellette. A jelölt (borostyán keretes) részek a levél állításai: azért kaptak jelölést, mert nem ellenőrizhetők a saját adatainkból – mindegyik mellett ott van, hogy miért.
Ez nem befektetési tanácsadás. Minden befektetési döntés előtt tájékozódj, és szükség esetén konzultálj szakértővel.